Oldalsáv

Digitális önvédelem kilencedikeseknek

2019. április 11.
A GINOP-6.2.3 pályázatunk keretein belül rendeztük meg kilencedikes osztályainknak a Digitális önvédelem elnevezésű programunkat, melyben a Telekom önkéntesei voltak segítségünkre. Nem is kicsit!

Köszönettel tartozunk a program előadóinak, hiszen elfogadták a meghívásunkat, ami viszont ennél is fontosabb, olyan témáról beszéltek, ami tényleg mindenkit érint, a tizenéves korosztályt pedig hatványozottan. Ez a digitális világ, amiben nyakig benne vagyunk.

Amit a GINOP-6.2.3 pályázatról tudni lehet.

 

Köszönjük még egyszer Dr. Nyerges Évának, Pölle Mártának és Kingl Szilviának, a Telekom önkénteseinek!

 

 

 

 

 

Oktató-nevelő munkánk során nem megkerülhető problémát jelenthetnek a diákok digitális eszközhasználata során felmerülő kockázatok. Ennek szellemében a GINOP-6.2.3 pályázatba közvetlenül bevont osztályok számára 2019. április 9-én délelőtt „Digitális önvédelem” címmel rendeztünk tájékoztató előadást.

A tanulók védelme egy olyan veszélyes közegben, mint az Internet fél-anonim, kontrollszegény világa, valóban rendkívül fontos, azonban mint a társadalmi problémákra általában, erre sem adható pusztán technológiai megoldás. Egy célprogram, vagy infrastruktúra szinten megvalósított szűrés mellett elengedhetetlen az oktatás, nevelés, az Interneten való eligazodáshoz szükséges ismeretek átadása is. A cél olyan digitális állampolgárok nevelése, akik felismerik a nem megfelelő tartalmakat és akik tudják, hogyan kerüljék el azokat, valamint mit tegyenek, ha mégis találkoznak ilyen helyzetekkel. Az önvédelem modern fogalmába a digitális önvédelem is bele tartozik.

Amikor megszületett az internet, mindannyian egy millió szállal egymáshoz kötődő globális közösség részévé váltunk – ez pedig ablakot nyitott számunkra az egész világra. Végérvényesen megváltozott az életünk. A digitális világ - generációktól függetlenül - mindannyiunkat újfajta kihívások elé állít. Ma világszerte 7 milliárd ember 12 milliárd „okos” eszközt csatlakoztat az internetre, de az is elképesztő adat, hogy Magyarországon kevesebb mint 10 millióan 12 millió SIM kártyát használunk, vagyis fejenként 1-nél több okoseszköz jut mindenkire, a dédit és a kishugit is beleszámítva.

A tájékoztató előadások témája volt az ismerkedés a neten, az adatvédelem, hogy milyen jelszavakat használjunk, a mobil eszközök biztonsága, a külső adathordozók veszélyei, a nyilvános wifi bökkenői.

Akarva- akaratlanul, jól beazonosítható nyomot hagyunk magunk után az online térben- ezt nevezzük digitális lábnyomnak. Személyes márkánknak digitális lenyomatai keletkeznek, ezek pedig már könnyedén elemezhetők, akár programok segítségével is; következtetni lehet tevékenységeinkre, viselkedésünkre. Ezt szem előtt tartva jó, ha nem osztjuk meg nyilvánosan például az esti futás útvonalát, idejét. Ha mégis, akkor úgy állítssuk be, hogy csak azok érhessék el, akik a megfelelő bizalmi körbe tartoznak.  Ez nem ördögtől való, a digitális világ velejárója!!!

 

Alapigazság: Ha  valami kikerül az internetre, hihetetlenül nehéz onnan eltüntetni.

 

A közösségi média használatáról is beszéltek a szakemberek. Szóba kerültek az aktuális alkalmazások is: Facebook, Instagram, YouTube, Tumblr, Tiktok, Twitter, Snapchat, Flickr, Pinterest, Weheartit (we heart it) Linkedin.

Fontos tudni, ha bármi amire rákeresünk az interneten, vagy feltöltünk, az visszakövethető lesz és célzott hirdetéseket tudnak nekünk küldeni, így tehát nagyobb eséllyel kívánjuk meg a reklámozott terméket, hiszen folyton előttünk lesz a képe. Viszont adnak egyfajta kontrollt is a kezünkbe, hiszen eldönthetjük, mit is osztunk meg a nagy közönséggel, mire kattintunk rá, és elfogadjuk-e a sütiket?

Ja. Mi az a süti? Illetve, mit nem árt tudni? Az úgynevezett cookie-k, magyarul sütik, amik felugranak ha valamilyen oldalt meglátogatunk, és nem tágítanak, amíg rá nem nyomunk az „oké”-ra vagy a „rendben”-re. Ezek mérik fel, hogy milyen oldalt látogattunk és mire kattintottunk, és „adják le a drótot.”  Valójában mindenki döntse el maga, hogy hasznosak-e vagy sem, hisz nem az megkérdőjelezhető, hogy személyre szabják a hirdetést, sőt ezt még hasznosnak is lehet mondani, hanem hogy egyfajta hatalom van a működtetők kezében, hisz egy olyan profillal rendelkeznek rólunk, amivel jobban megismerhetnek minket, a szokásainkat.

 

És még valami. A zaklatásról.

A zaklatás (bullying), mint jelenség nem új keletű, hiszen történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. A számítógépes zaklatás a fizikainál bizonyos szempontból rosszabb is lehet, hiszen a virtuális felületeken a zaklatótól nem lehet elmenekülni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben.

Az elektronikus megszégyenítés eszköztára sajnos kimeríthetetlen. A legtöbb áldozat arról számolt be, hogy üzenetekkel zaklatták, a nevében kommenteltek, posztoltak tartalmakat, vagy olyan képeket, videókat tettek közzé, amelyek számára kellemetlenek, kínosak.

Néhány jótanács zaklatás esetén:

  • Ne válaszolj a zaklatóknak! Gyakran csak a reakcióra kíváncsiak; ha figyelmen kívül hagyod őket, akkor elveszíthetik az érdeklődésüket.
  • Blokkold a zaklató üzeneteit! Cseten, e-mailben vagy közösségi oldalakon letilthatod a zaklatótól érkező üzeneteket.
  • Tartsd meg az e-maileket és egyéb üzeneteket, lehet, hogy ezeket valamikor bizonyítékként tudod majd felhasználni.
  • Nem vagy egyedül! Kérd bátran a szüleid, tanárod, vagy más megbízható felnőtt segítségét!

 

 

 

 

 

Dunaújvárosi Szakképzési Centrum

H-2400 Dunaújváros, Római krt. 51.
+36 25/743-136
+36 25/745-859 (fax)
titkarsag@dunaujvarosiszc.hu